35.Fejezet

Uni-val elindultunk a bázis felé ahol Vergil van

Uni: biztos hogy erre van?

Én: biztos, a térkép szerint már csak 100 méter

Uni: de akkor látnunk kéne nem

Én: hát...

Uni: várj én már látom

és elkezdett arra futni

Én: Uni várj, ha most odafutsz elfognak minket

Uni: és akkor bejutunk

Én: hmm

Én: nem rossz ötlet

Uni: akkor menjünk oda

 pont oda mentünk ahol észrevehetnek minket

???: démonok, fogják el őket

nem telt dok időbe mire kiértek és elfogtak minket

???: na gyerünk be

és az a szemét tarkón ütött

Én:  a jó @&#@# anyád ütögesd

???: kuss démon ittt én parancsolok

Én: szeretnéd

amint beértünk lekaszaboltam a társulatot akik kísértek minket

Én: micsoda hülyék el se vették a kardom

Uni: merre induljunk

Én: a központba, szerintem Vergil is oda megy

Uni: oké

a villában...

Akira: hello a nevem Akira

Debbie: hello az enyém Debbie

Akira: Debbie? az a Debbie aki gyógyítani tud?

Debbie: itt csak egy Debbie van

Akira: akkor az te vagy

Debbie: mért, van egy pár sérülésed?

Akira: egy pár

felhúzta a pulóvere ujját

Debbie: mutasd hol és én ott meggyógyítom

Akira: köszi

Debbie: nincs mit

A bázison...

Vergil: hogy kell a központba jutni?

???: arra

mutatta a féldémon

Vergil: köszi

és Vergil elindult a központ felé

A bázison máshol...

Én: azt írja: központ 100 méterre

Uni: akkor már nem kell sokat sétálni

fél percnyi séta után odértünk a központba

láttam hogy démonvadászok közelednek az irányunkba úgyhogy  berántottam Uni-t a fal és egy falap közé

Uni: itt biztonságban vagyunk?

Én: egy ideig biztos

 2 perc múlva megláttam Vergilt ahogy bejön az egyik szelőzőből

Én: hogy ez nekem mért nem jutott eszembe

Vergil elindult arra amerre mi voltunk

benézett a falap mögé és meglátott minket

Vergil: nocsak mit találtam

Én: hello tesó

Uni: szia Vergil

Vergil: öhhmm nem akarok bunkó lenni de hogy kerülsz ide

Én: velem akart jönni

Én: és jobbnak tartottam hogyha megengedem mintha nem és akkor követ

Vergil: igaz

Vergil: még meddig bujkálunk?

Én: mér meddig szeretnél

Én mosolyogva: én itt nagyon jó ülök

Vergil: támadjunk

Én: ok

Uni: és én?

Vergil: te maradj itt

Uni: oké

mindketten megindultunk két irányba és elkezdtük gyilkolni a démonvadászokat

ez így ment 30 percig, amikor aztán nem jöttek többen,

és bezárták a kijáratokat

de nem az összeset, még egy nyitva volt

odaszaladtam hogy a csukódó ajtó és a fal közé tegyem a kardomat, mikor valaki telibe lőtt egy sötét sugárral

 az a valaki bejött az ajtón ami azonnal becsukódott mögötte

Amint felkeltem és megláttam ki az annyira megdöbbentem hogy nem is tudtam mozdulni. az a gyerek ugyanúgy nézett ki mint én, ugyanolyan volt a kardja, midene ugyanolyan volt

???: halál hármotokra

Vergil: neved is vagy ez a neved hogy halál hármotokra?

???: nincs nevem

???: az egyetlen célom hogy démonokat öljek meg, és ti lesztek az elsők

Vergil: meg anyád

???: nincs anyám

Én: akkor hogy lettél?

???: klónozás

Én: az ÉN klónom vagy?

???: igen

???: de ebből elég most mindannyian meghaltok

és küldött egy sötét sugarat Vergilre ami váratlanul érte, de ami még meglepőbb hogy kifeküdt

Én: gyorsan végzek veled jó?

a klón azonnal ot termedt Uni mellett, felkrántotta a földről és a nyakához tette a kardját

???: ha meg mersz mozdulni a lány meghal

Én- a franc így nem támadhatok

Én- de ha a láthatatlan gyorsaságommal megyek neki akkor nem lesz baj

magabiztosanmegindultam és még rá se eszmélt máris nálam volt a kardja

Én: na ehhez mit szólsz

???: ezt

és elkezdte szívni Uni-ból a sötét ekó-t

Én- a franc ha nem cselekszem valamit annyi sötét ekót fog kiszívni Uniból hogy belehal

láthatatlan gyorsasággal nekjimentem és a falhoz szorítva elkezdtem folytani, de ő még mindíg szívta Uni sötét ekó-jáz

már elegem lett a kegyelemből ezért lefejeztem

Én: Uni!!!!

Uni élettelenül feküdt a földön

Én: ha meghalsz Vergil keresztbe lenyel engem

észre sem vettem hogy közben Vergil felkelt

Vergil: UNI!!!! nem halhatsz meg

az ajtók kinyíltak

Én: öhmm Vergil...szerintem menjünk

Vergil: jó

Vergil felvette Uni-t és....

Én: én itt maradok és levegőbe repítem ezt a koszfészket

Vergil látta az arcomon hogy a döntésem megmásíthatatlan úgyhogy beleegyezett

Én: 5 percetek van rá hogy kilyussatok

Vergil: oké

és elindult

megvártam míg az 5 perc letelik aztán, a legnagyobb dühömmel

Én: KÁOSZ ROBBANÁS

körülöttem minden semmivé lett, amint a káosz robbanásnak vége lett elindultam vissza a villába 

Folytatjuk...