Előzmények:írja le a halál

17.Fejezet

éppen sétálunk vissza a többiekhez

Én: szóval először feltűnt az a nagy torony aztán jöttek a démonok

Uni: igen

Vergil: és hány démon jött

Uni: nem tudom elrejtőztem

Vergil: akkor másképp kérdem, hány perc alatt gyilkolták le a falut

Én:VERGIL ne legyél ilyen érzéketlen

Vergil: milyen?

Én: érzéketlen, vagyis amikor nem törődsz mások érzéseivel

Vergil: ja, bocsánat

Uni könnyes szemmel: semmi baj

feltünés nélkül vállon ütötem Vergilt

Vergil:naaa

Uni: akkor most hova megyünk?

Én: az egyik barátom mondta hogy maradt tök épen egy villa egy

tó mellett, oda megyünk

Uni: jó

Vergil: öhm nem vettél mostanába észre furcsa dolgokat magadon?

Uni: de, miután jártam a falu szentéjénél

Uni: oda 1000 éve óta csak én mentem be

Én: és ott van valami szokatlan?

Uni: csak szép fényes a levegő

Vergil és én egymásra néztünk egy mp-re

Uni: ide jövünk?

Én: ja

a villa gyönyörű valt majdnem mint egy kastély és egy tó mellet volt

bementünk a villába, körülnéztünk tátott szájjal

Akane: végre hogy visszajöttetek

Akane: mi tartott ilyen...

Akane: ja értem

Debbie: sziasztok megjöttetek?

Debbie: kit hoztatok magatokkal?

Uni: a nevem Uni

Debbie: szia, te egy túlélő vagy?

Uni: ja

Vergil: azt hiszem megyek felfedezem ezt a helyet

Én: én is

Debbie: úgy látszik kettesben maradtunk

Uni:...

Debbie: ne félj itt nincs egy démon se kivéve a fiúkat.

Uni: csak hogy tisztába legyek vele hányan leszünk

Debbie: hatan

Uni: köszi

Debbie: gondolom most le akarsz pihenni

Uni: igen

Debbie: gyere megmutatom a szobákat és válassz egyet

Uni: köszi nagyon kedves vagy

Debbie megmutatott pár szobát Uni választott bement és lepihent

egyelőre ennyi

Folytatjuk...