Előzmények: olvasd el az előző részt

10. Fejezet

egy erdőben valahol...

Hanyou: hova is megyünk

Én: valahova ahol biztonságos

Hanyou: és az hol van

Én: mondjuk ahol jó nagy a tömeg.

Debbie: van itt a közelben egy jó nagy város oda mehetnénk

Hanyou: felőlem jó

Én: felőlem is

elmentünk a városba és lazultunk egy kicsit a tudattal hogy Vergil nem

támadhat meg minket.

Én: elmegyek gyokorlom valahol a kardvívást

Hanyou: rád fér

Én: te mondod akit a kardja mentett meg

Debbie: fiúk nyugi, mindenki menjen a dolgára

Hanyou: oké majd találkozunk

Debbie: sziasztok

Én: viszlát késöbb

elmentem egy harcművészeti iskolába és kérdezősködtem, az emberek ott

örömmel segítettek és amint volt helyem gyakorolni, gyakoroltam

...

kb 3 óra múlva már sokkal jobban tudtam kardozni és úgy döntöttem

hogy mára elég.

találkoztam a többiekkel és elindultunk ki a városból amint kiértünk a

városból fura érzés fogott el.

egy negyed óra múlva feltűnt Vergil.

Vergil: add oda a kardod

Én: szegényes a szókincsed

Vergil: nem kérem mégegyszer

Én: jó, mert én oda nem adom

Vergil mosolyogva: hát nem tanultál a multkori leckéből

Én gúnyosan: Miből?

ez elég volt Vergil-nek előrántotta a kardját és elindult felém

de most nem engem vett célba hanem a kardomat

a harcnak gyorsan vége lett, Vergil kiverte a kezemből a kardot és

megfogta.

Vergil: köszi tesó... és most a pillanat amire annyira vártam

összeérintette a két kardot és azok fénybe borultak 

Vergil diadalmasan: a teme-ni-gru feléled

Hanyou: Nándi gyorsan vedd el tőle a kardod

Én: miért

Hanyou: ne kérdezz, csak cselekedj

bólintottam és elindultam Vergil felé, de félúton valami láthatatlan

pajzsba ütköztem

Vergil: és most...jöjj fel Teme-ni-gru a démontorony

elkezdett remegni a föld, és elkezdett emelkedni.

minél magasabbra emelkedett annál jobban látható volt

kerek alakja volt átmérője kb 400m km, azután teljesen felemelkedett

és már látható volt a magassága is ami 1 km.

Vergil leresztette a két kardot és az enyémet visszaadta

Vergil elgyengülve:majd később találkozunk

Én: szeretnéd, itt helyben fogom elválasztani a fejed a nyakadtól

Vergil: kicsit se lenne igazságos ha most harcolnánk

Én: mért az igazságos volt mikor három lőtt sebem volt és úgy

harcoltunk?

Vergil:... nekem erre nincs időm(és beugrott a Teme-ni-gru-ba

Debbie: menjünk utána

Én: egyetértek

Hanyou: én nem, ez Nándi harca, ezért egyedül kell mennie.

Én:...

Debbie: de..de...

Hanyou:nincs de ennek így kell lennie

Én: jólvan

Debbie:nagyon vigyázz magadra

és átölelt

Debbie szomorúan: tudod hogy nem tudnám elviselni ha meghalnál

Én: megígérem hogy vigyázok magamra(és elindultam a Teme-ni-gru

felé)

vajon mi lesz a sorsom Vergil öl meg engem vagy én őt?

ki tudja még az is lehet hogy ezután jó testvérek leszünk.

Folytatjuk...