Fény és sötétség: Teme-ni-gru
2005.09.17. 09:39
Előzmények: olvasd el az előző részt
10. Fejezet
egy erdőben valahol...
Hanyou: hova is megyünk
Én: valahova ahol biztonságos
Hanyou: és az hol van
Én: mondjuk ahol jó nagy a tömeg.
Debbie: van itt a közelben egy jó nagy város oda mehetnénk
Hanyou: felőlem jó
Én: felőlem is
elmentünk a városba és lazultunk egy kicsit a tudattal hogy Vergil nem
támadhat meg minket.
Én: elmegyek gyokorlom valahol a kardvívást
Hanyou: rád fér
Én: te mondod akit a kardja mentett meg
Debbie: fiúk nyugi, mindenki menjen a dolgára
Hanyou: oké majd találkozunk
Debbie: sziasztok
Én: viszlát késöbb
elmentem egy harcművészeti iskolába és kérdezősködtem, az emberek ott
örömmel segítettek és amint volt helyem gyakorolni, gyakoroltam
...
kb 3 óra múlva már sokkal jobban tudtam kardozni és úgy döntöttem
hogy mára elég.
találkoztam a többiekkel és elindultunk ki a városból amint kiértünk a
városból fura érzés fogott el.
egy negyed óra múlva feltűnt Vergil.
Vergil: add oda a kardod
Én: szegényes a szókincsed
Vergil: nem kérem mégegyszer
Én: jó, mert én oda nem adom
Vergil mosolyogva: hát nem tanultál a multkori leckéből
Én gúnyosan: Miből?
ez elég volt Vergil-nek előrántotta a kardját és elindult felém
de most nem engem vett célba hanem a kardomat
a harcnak gyorsan vége lett, Vergil kiverte a kezemből a kardot és
megfogta.
Vergil: köszi tesó... és most a pillanat amire annyira vártam
összeérintette a két kardot és azok fénybe borultak
Vergil diadalmasan: a teme-ni-gru feléled
Hanyou: Nándi gyorsan vedd el tőle a kardod
Én: miért
Hanyou: ne kérdezz, csak cselekedj
bólintottam és elindultam Vergil felé, de félúton valami láthatatlan
pajzsba ütköztem
Vergil: és most...jöjj fel Teme-ni-gru a démontorony
elkezdett remegni a föld, és elkezdett emelkedni.
minél magasabbra emelkedett annál jobban látható volt
kerek alakja volt átmérője kb 400m km, azután teljesen felemelkedett
és már látható volt a magassága is ami 1 km.
Vergil leresztette a két kardot és az enyémet visszaadta
Vergil elgyengülve:majd később találkozunk
Én: szeretnéd, itt helyben fogom elválasztani a fejed a nyakadtól
Vergil: kicsit se lenne igazságos ha most harcolnánk
Én: mért az igazságos volt mikor három lőtt sebem volt és úgy
harcoltunk?
Vergil:... nekem erre nincs időm(és beugrott a Teme-ni-gru-ba
Debbie: menjünk utána
Én: egyetértek
Hanyou: én nem, ez Nándi harca, ezért egyedül kell mennie.
Én:...
Debbie: de..de...
Hanyou:nincs de ennek így kell lennie
Én: jólvan
Debbie:nagyon vigyázz magadra
és átölelt
Debbie szomorúan: tudod hogy nem tudnám elviselni ha meghalnál
Én: megígérem hogy vigyázok magamra(és elindultam a Teme-ni-gru
felé)
vajon mi lesz a sorsom Vergil öl meg engem vagy én őt?
ki tudja még az is lehet hogy ezután jó testvérek leszünk.
Folytatjuk...
|