Fény és sötétség: a fény ekó
2005.09.11. 21:33
3. fejezet
Debbie hosszas percek után lassan kibujt az ölelésemből és szomorúan nézett rám úgy mint aki nagyon akar mondani valamit. -látom rajtad hogy nagyon mondani szeretnél valamit....mondd csak ki-mondtam -te.......tényleg nagyojn veszélyes vagy....-mondta szomorúan ami nem esett túl jól -de...de....ez nem azt jelenti h itthafgylak-mondta lelkesen amitől felvidultam -de mitől van ez-kérdezte
Elmeséltem neki addig amíg vele találkoztam amire kicsit értetlen arcot vágott -hát furcsának furcsa de velem is történt ilyen mikor......anyuék lehoztak- kicsit keservesre váltott a hangja- én gondoltam körülnézek....körül is néztem és volt egy olyan szép tó....gondoiltam este megfürdök benne....meg is fürödtem kicsit fura éárzés volt utánba mikor megvágtom vhol a kezem még meg sem néztem már begyógyult. -ha ilyen jó történt vele akkor azt el lehetne nevezni Fény ekónak ha már az enyém sötét-mondtam vigyorogva
-mutasd meg léccí azt a tavat-mondtam, -oké-szólt vidáman és elvezetett oda -kicsit félve néztem a tóre nem tudom miért.....mikor a szélkéhez értem fura érzés fogott el és elkezdtem szédülni ér3eztem hogy a sötét ekó kiitörni készül belőlem ezért hagytam magam beledőlni a tóba hogy lehűljek legalábbb de amint beleestemnagyobb fájdalom fogott el mint a sötét ekóban és meg sem tudtam mozdulni ....az utolsó dolkog amit láttam hogy Debbie felém úszik...
|