25. Fejezet

Már egy hét telt el az utóbbi események óta. Azóta semmi különös nem
történt.

Már majdnem tökéletesen tudom irányítani a sötét ekó-t egy csomó új
képességem lett

Debbie megtanult tudatosan a fény ekó-val gyógyítani….(kb. ennyi a bevezető)

Vergil: neeee, nem akarom

Én: létszí, csak még most az egyszer

Vergil: nem, a múltkori gyakorlás miatt tele vagyok kötésekkel

Én: de ez lenne az utolsó

Vergil: ha utána nem szadizol ezzel, akkor oké

Én: köszi

És elkezdtünk edzeni

Eközben a villában…

Hao: szerintem minél előbb annál jobb

Debbie: oké, mikor indulunk?

Hao: amikor a többiek készen lesznek

Debbie: akkor szóljunk nekik

Hao: jó

És elindultak

A villa parkjában…

Vergil: ez már kezd nagyon fájdalmas lenni

Én: az a jó

Vergil: hagyjuk abba

Mivel láttam, hogy már nagyon kimerült megadtam magam

Én: jólvan legyen

Debbie: Nándi, Vergil, megyünk megkeresni a negyedikőtöket

Én: he?

Debbie: a tesótokat

Én: jaaaa jó

Debbie: láttátok Akane-t Hanyou-t és Uni-t?

Én: nem

Vergil: nem

Debbie: akkor megyek és megkeresem őket

Aztán megláttam Hao-t amint lejön a lépcsőn

Hao: fölösleges, már szóltam nekik

Debbie: oké akkor 5 perc múlva itt találkozunk, addig készüljetek el

Mindenki: oké

Mindenki elkészült és 5 perc múlva elindultunk

csak Hanyou tudta merre kell menni úgyhogy követtük.

…

1 óra múlva Hanyou megállt egy barlang előtt és azt mondta

Hanyou: itt vagyunk

Én: eeeez az a hely

Én: na én itt egy hét alatt megkattanta volna

Vergil: apám ezért még egyszer megfizetsz

Debbie: na bemegyünk?

Én: menjünk

Bementünk a barlangba, ami nagyon nagy volt belülről

Elindultunk a mélyébe ahol kiszúrtam egy fiút aki majdnem ugyanúgy
nézett ki mint Hao

Csak köpeny félesége sötétbarna volt

Én megálltam és mivel a sor végén voltam ezt a többiek nem vették észre

3 másodperc álldogálás után a fiú is észrevett engem és elindult felém

Gondoltam odafutok a többiekhez, de inkább nem futottam

A fiú pont előttem 1 méterre megállt és azt mondta

???: innen jobb, ha azonnal elmész

Én: mért?

???: mert ha itt maradsz akkor többet innen ki nem jutsz

Én: ?

Én: mi a neved?

Daisuke: A nevem Daisuke

Én: ???

Én: hány testvéred van?

Daisuke: csak egyről tudok akinek a neve Hao

Én: akkor te vagy a negyedik

Daisuke: a negyedik mi

Én: a testvérünk vagy és azért jöttünk hogy kiszabadítsunk

Daisuke: mért beszélsz többes számban?

Én: miattuk

És rámutattam a többiekre, akik már elég messze jártak

Én: úristen ezek nehogy eltévedjenek

Én: HÉÉÉÉ, MEGTALÁLTAM

Többiek azonnal megfordultak és amint meglátták Daisuke-t elkezdtek rohanni

Daisuke: megmondom, hogy engem innen csak egy módon szabadítotok ki

Daisuke: ha valamelyikőtök megküzd velem és legyőz….

Én: nem probléma

Daisuke: nem fejeztem be a mondatot, csak akkor szabadulunk ki innen ha
olyannal küzdök meg akivel nem vagyunk rokonok

Én: oké, ki vállalkozik?

Hanyou: majd én

Daisuke: előre figyelmeztetlek nem leszek kíméletes

Hanyou: oké csak kezdjük

Daisuke: oké

Daisuke: Víz szelleme formálj kardot

És egy kék kard lett Daisuke kezében

Hanyou: nem rossz

És Hanyou is elővette a kardját

Aminek elég furcsa kinézete volt

Elkezdtek egymás felé futni, kardoztak egy ideig

nem úgy nézett ki hogy Daisuke veszít amikor Hanyou egy fejfölötti
csapást csinált

amit Daisuke ki is használt, olyan erősen ütötte vissza Hanyou kardját
hogy az hátúlról

átszúrta Hanyou-t, ezek után, Daisuke teljes erőből fejberúgta Hanyou-t

aki nem nézett ki túl jól.

Majd Daisuke kivégzésre készen elkezdett rohanni Hanyou felé aki már
térden volt,

És lendületből gyomszájon rúgta Hanyou-t amitől Hanyouból kirepült a kardja

Daisuke végre eltüntette a kardját ami azt jelentette hogy vége

Debbie odaszaladt Hanyou-hoz és megpróbálta meggyógyítani

De úgy nézett ki nem sok sikerrel

Debbie: nem igaz amikor kell nem megy amikor gyakorlom megy, mért van ez?

Én: ugye ez nem azt jelenti hogy…

Debbie szomorúan: de nagyon úgy néz ki

Én nagyon dühösen: D…Daisuke

Daisuke: igen?

Én: TEEEEE NEM ÉRDEKEL HOGY A TESTVÉREM VAGY MEGÖLLEK

Daisuke: ahogy akarod

És előhozta a kardját

Én is így tettem és beleküldtem káoszt

Elkezdtünk harcolni

Én teljes haragból, Daisuke viszont nagyon nyugottan

Én: DÖGÖLJ MEG

És rálőttem egy sötét sugarat

El is találta és hatott is, nagyon nehezen kelt föl

Nagyon dühös voltam ezért nem vártam semmire hanem megsemmisítettem a
kardját

És belevágtam a csuklójába, már annyira dühös voltam hogy nem tudtam
átváltozni

De valahogy muszáj volt kiadnom és ez meg is történt mégpedig így

Én: KÁOSZ ROBBANÁS

Amint ez elhagyta a számat iszonyatosan megkönnyebbültem de mivel nem
volt nyitva a szemem nem tudtam mi történt amint kinyitottam a szemem
borzalmas látvány tárult elém

Mindenki a földön feküdt

Folytatjuk…

25. Fejezet

Már egy hét telt el az utóbbi események óta. Azóta semmi különös nem
történt.

Már majdnem tökéletesen tudom irányítani a sötét ekó-t egy csomó új
képességem lett

Debbie megtanult tudatosan a fény ekó-val gyógyítani….(kb. ennyi a bevezető)

Vergil: neeee, nem akarom

Én: létszí, csak még most az egyszer

Vergil: nem, a múltkori gyakorlás miatt tele vagyok kötésekkel

Én: de ez lenne az utolsó

Vergil: ha utána nem szadizol ezzel, akkor oké

Én: köszi

És elkezdtünk edzeni

Eközben a villában…

Hao: szerintem minél előbb annál jobb

Debbie: oké, mikor indulunk?

Hao: amikor a többiek készen lesznek

Debbie: akkor szóljunk nekik

Hao: jó

És elindultak

A villa parkjában…

Vergil: ez már kezd nagyon fájdalmas lenni

Én: az a jó

Vergil: hagyjuk abba

Mivel láttam, hogy már nagyon kimerült megadtam magam

Én: jólvan legyen

Debbie: Nándi, Vergil, megyünk megkeresni a negyedikőtöket

Én: he?

Debbie: a tesótokat

Én: jaaaa jó

Debbie: láttátok Akane-t Hanyou-t és Uni-t?

Én: nem

Vergil: nem

Debbie: akkor megyek és megkeresem őket

Aztán megláttam Hao-t amint lejön a lépcsőn

Hao: fölösleges, már szóltam nekik

Debbie: oké akkor 5 perc múlva itt találkozunk, addig készüljetek el

Mindenki: oké

Mindenki elkészült és 5 perc múlva elindultunk

csak Hanyou tudta merre kell menni úgyhogy követtük.

…

1 óra múlva Hanyou megállt egy barlang előtt és azt mondta

Hanyou: itt vagyunk

Én: eeeez az a hely

Én: na én itt egy hét alatt megkattanta volna

Vergil: apám ezért még egyszer megfizetsz

Debbie: na bemegyünk?

Én: menjünk

Bementünk a barlangba, ami nagyon nagy volt belülről

Elindultunk a mélyébe ahol kiszúrtam egy fiút aki majdnem ugyanúgy
nézett ki mint Hao

Csak köpeny félesége sötétbarna volt

Én megálltam és mivel a sor végén voltam ezt a többiek nem vették észre

3 másodperc álldogálás után a fiú is észrevett engem és elindult felém

Gondoltam odafutok a többiekhez, de inkább nem futottam

A fiú pont előttem 1 méterre megállt és azt mondta

???: innen jobb, ha azonnal elmész

Én: mért?

???: mert ha itt maradsz akkor többet innen ki nem jutsz

Én: ?

Én: mi a neved?

Daisuke: A nevem Daisuke

Én: ???

Én: hány testvéred van?

Daisuke: csak egyről tudok akinek a neve Hao

Én: akkor te vagy a negyedik

Daisuke: a negyedik mi

Én: a testvérünk vagy és azért jöttünk hogy kiszabadítsunk

Daisuke: mért beszélsz többes számban?

Én: miattuk

És rámutattam a többiekre, akik már elég messze jártak

Én: úristen ezek nehogy eltévedjenek

Én: HÉÉÉÉ, MEGTALÁLTAM

Többiek azonnal megfordultak és amint meglátták Daisuke-t elkezdtek rohanni

Daisuke: megmondom, hogy engem innen csak egy módon szabadítotok ki

Daisuke: ha valamelyikőtök megküzd velem és legyőz….

Én: nem probléma

Daisuke: nem fejeztem be a mondatot, csak akkor szabadulunk ki innen ha
olyannal küzdök meg akivel nem vagyunk rokonok

Én: oké, ki vállalkozik?

Hanyou: majd én

Daisuke: előre figyelmeztetlek nem leszek kíméletes

Hanyou: oké csak kezdjük

Daisuke: oké

Daisuke: Víz szelleme formálj kardot

És egy kék kard lett Daisuke kezében

Hanyou: nem rossz

És Hanyou is elővette a kardját

Aminek elég furcsa kinézete volt

Elkezdtek egymás felé futni, kardoztak egy ideig

nem úgy nézett ki hogy Daisuke veszít amikor Hanyou egy fejfölötti
csapást csinált

amit Daisuke ki is használt, olyan erősen ütötte vissza Hanyou kardját
hogy az hátúlról

átszúrta Hanyou-t, ezek után, Daisuke teljes erőből fejberúgta Hanyou-t

aki nem nézett ki túl jól.

Majd Daisuke kivégzésre készen elkezdett rohanni Hanyou felé aki már
térden volt,

És lendületből gyomszájon rúgta Hanyou-t amitől Hanyouból kirepült a kardja

Daisuke végre eltüntette a kardját ami azt jelentette hogy vége

Debbie odaszaladt Hanyou-hoz és megpróbálta meggyógyítani

De úgy nézett ki nem sok sikerrel

Debbie: nem igaz amikor kell nem megy amikor gyakorlom megy, mért van ez?

Én: ugye ez nem azt jelenti hogy…

Debbie szomorúan: de nagyon úgy néz ki

Én nagyon dühösen: D…Daisuke

Daisuke: igen?

Én: TEEEEE NEM ÉRDEKEL HOGY A TESTVÉREM VAGY MEGÖLLEK

Daisuke: ahogy akarod

És előhozta a kardját

Én is így tettem és beleküldtem káoszt

Elkezdtünk harcolni

Én teljes haragból, Daisuke viszont nagyon nyugottan

Én: DÖGÖLJ MEG

És rálőttem egy sötét sugarat

El is találta és hatott is, nagyon nehezen kelt föl

Nagyon dühös voltam ezért nem vártam semmire hanem megsemmisítettem a
kardját

És belevágtam a csuklójába, már annyira dühös voltam hogy nem tudtam
átváltozni

De valahogy muszáj volt kiadnom és ez meg is történt mégpedig így

Én: KÁOSZ ROBBANÁS

Amint ez elhagyta a számat iszonyatosan megkönnyebbültem de mivel nem
volt nyitva a szemem nem tudtam mi történt amint kinyitottam a szemem
borzalmas látvány tárult elém

Mindenki a földön feküdt

Folytatjuk…