Kinyitottam a szemem és megláttam az eget
-miiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiii?- riadok fel
ohh ébren vagy?- kérdezi Kaoru mután ránéztem
- hogy kerültünk ide?- kérdezem
- nem tudom a többiek sem tudják te hoztál ide bennünket a Shikigamival- mondja
- de hol az az itt?- kérdem
- valamilyen falú egy pillanat csak a neve nem jut eszembe.....Minamo ez az.... Minamo falúban vagyunk hátúl a az erdő bajáratánál- mondja mosolyogva
- A többbiek?- kérdem
- elmentek fogadót keresni- mondta
- ohh... hát akkor sétáljunk egyet a friss levegő jót tesz- mondom
- nem érzem túl jól magam leheséges h egy sétától jobban leszek- mondja halvány mosollyal
-oké akkor keressük meg a többieket és te minél előbb lefekszel egy ágyba- jelentettem ki
elmentünk a falúba ami nem volt túl nagy könnyen eligazodhat benhne az ember viszont amennyire kicsi annyira gyönyörű, mindenhol fák őszes árnyalatokkal
körülnéztem és megláttam a többieket amint bemennem a fogadóba
-hé várjatok- kiabáltam oda és lassan arrafele sétáltam Kaoruval mert hát nem jó egy beteggel sietve menni
(Kaoru mesél)
Lassan mentünk a többiek felé de én egyre csak rosszabbul voltam …nem akartam mutatni de Michiru észre vette
-Hé várjatok -odaértünk Inuyasháékhoz-Kaoru rosszul van asszem jobb lesz ha gyorsan ágyba fektetjük-mondja kicsit aggódva Michiru
-Asszem akkor nyugalomra és pihenésre van szüksége jól van kap egy külön szobát Michiru te pedíg örzöd-mondja Inuyasha
-öhm…-Michiru kicsit zavarba jön-rendben-mondja elpirultan
Lassan sötétedett a többiek ágyba küldtek … és az ágyam mellett örködik Michiru
(Michiru mesél)
Leültem Kaoru ágya mellé és őriztem őt... a következő pillanatban láttam hogy becsukja a szemeit és megróbál aludni
még megnéztem a homlokát mielőtt elalszik .... nagyon forró volt ezért úgy döntöttem hozok hideg borogatást a fejére
elindultam a borogatásért és seperc alatt vissza is tértem majd rátettem a homlokárta a vizes kendőt
úgy látszott h kicsit jobban lett tőle mert már nyugodtnak tűnt az arca
-remélem jobban leszel holnapra- mondtam halkan
de ő már aludt
-jóájszakát- mondtam és egy puszit nyomtam a homlokára
lefeküdtem a mellette egy fél méterre lévő ágyba és én is megpróbáltal elaludni
-Michiru?
amint meghallottam Kaoru hangját rögtön felnyílt a szemem
-igen?- kérdeztem
- közelebb tudnál jönni?
- persze és közelebb húztam az ágyam az ővéhez már csak 10 cm volt a kettő ágy között
-így jó?- kérdeztem lágy hangon
-igen... köszönöm..-mondta gyenge hanggal
neked bármit- mondtam amire rögtön el is pirultam de 2 perccel utána elaludtam
másnap reggel...
(Kaoru mesél)
Lassan ébredezek föl és azt veszem észre h vki ül az ágyam szélén hirtelen fölijedek
-Nah nyugalom Kaoru annyira még nem vagy jól
-Jahj Michiru a frász kerülget
-Jól van nyugodj meg-mondja a fiú nyugtólag
…Ma Inuyasháék elmennek az erdőbe mi asszem itt maradunk …mivel még nem vagy annyira jól
-El szeretnék majd menni az erdőbe fordítja félre a fejét és kinéz az ablakon
-jól van akkor majd egy picit elmegyünk-mondta aggódóan a fiú
nem vette észre h tegnap este mindent hallottam és éreztem amit csinált az aggódás és végül a puszi a homlokomra
de vajon miért csinálta…hisz …nah jó inkább nem szólok semmit
lassan fölkelek az ágyból
-nah Michiru akkor indulunk mondom kicsit gyengéden és szégyenlősen
-ha akarod indulhatunk , de nem hinném h a legjobb ötlet-mondja kicsit félve
szépen kimentünk először az erdő elé ott leültünk mivel Michiru túlságosan is aggódott s majd elindultunk be az erdőbe
nagyon szép volt miközben már gey jó órája sétálunk meglátok egy tavat leülök egy közeli fa tövébe és gondolkozva nézek föl az égre de már nagyon gyengén
Michiru közben leül mellém
Mivel már nem nagyon van energiám nekitámaszkodok a fának és becsukom a szemem
-öhm …kérdezhetek vmit -mondom nyugodt de zavaros de mégy is hangon
-persze -mondja Michiru
-Miért tetted tegnap este…azt a sok mindent értem?
….
-Mert….mert….-mondja v mondaná zavarodottan -mert a barátom vagy és a lány fejét a vállára hajtja-talán így kényelmesebb lesz
-k…kö…köszönöm tényleg kényelmesebb-mondom zavarodottan
én elég fáradt vagyojk ezért lassan elalszom a vállán
-Tudod….tudod…öhm Kaoru?-látja h a lány nem válaszol és végigsimít a fején-aludj csak rád fér
egy jó pár órával később mivel mindketten végül is elaludtunk már kezdett sötétedni
(Michiru mesél)
Kinyitottan a szemeim de az erdőben már sötét volt így nem sokat láttam de azt igen h Kaoru feje rajta van a vállamon ami jól esik szerintem mindkettőnknek.
-Kaoru?- ébresztgettem- ébredj- késő van itt már nem biztonságos- mondtam
nem ébredt fel ugyhogy mnarad az utolsó megoldás.
felemeltem a karjaimba és elindultam a falú felé....gondolom
már 30 perce gyaloglom de a falúnalk semmi jele de megláttam valami fényt és elkezdtem szaladni az irányába
amint kiértem az erdőből láttam h visszaértem Minamo-ba
fellélegeztem a falú láttán és elindultam a Fogadóba.....amint beértem megláttam a Kagome-t és Sango-t
és aminbt ők megláttak Kaoruval a karjaimban....
- mi történt? hol voltatolk ennyi ideig?- kérdezte Kagome
- semmi sem történt csak elmentünk sétáűlni és véletlenül elaludtunk az erdőben- mondtam
- Hol vannak a többiek?- kérdeztem
- titeket keresnek- mondta Sango
De ne aggódj nem lesz baj- mondtam Sango
láttam h Kaoru ébredezik ezért besétáltam a szobánkba és letettem az ágyra
(Kaoru mesél)
-H…hol vagyok-kérdezem kissé még nem fölébredten
-A szobánkban -mondja Michiru
-még nem az erdőben vagyunk?
-nem -mondja Michiru
-akkor h vagyunk itt?-kérdezem kicsit értetlenül
-én hoztalak ide mert elaludtál-kicsit pirultan mondja
-ohh értem….köszönöm…-eléggé elpirultam
lassan megvacsoráztunk a fogadóban és fölmentünk a szobánkba
én csak nézek ki az ablakon elgondolkodva
Michiru pedíg ül az egyik ágyon
Lassan eltávolodok az ablaktól és egy kicsit fáradtan leülök az ágyra ahol Michiru ül és behúzódok a sarokba pirultan
(Michiru mesél)
Jobban vagy?- kérdezem
- igen sokkal jjobban, a friss levegő jót tett- mondta
- akkor jó- mondtam és lefektettem az ágyra
- de most aludjálk h teljesen rendbejöjj- mondtam mosolyogva
- rendben - mondta ő is mosolyogva
ő elaludt én pedíg ki mentem gondolkozni a friss levegőre
- már biztos vagyok benne hogy szeretem csak be kell vallanom neki....még ha ő nem is érzi ugyanazt én attól még ezt érzem
és a holnapi nap meg fogom neki mondani valamikor de biztos h holnap...
(Kaoru mesél)
másnap reggel...
Michiru lassan ébredezik föl én pedíg az ágyára ugrok
-Jó reggelt-mosolygok Michirura
-WÁÁÁÁÁ-Michiru szépen lekoppan a padlóra....-neked is jó reggelt -mondja nevetve Michiru és lehúz az ágyról h én is koppanjak
de én nem koppantam ...hagyta h ráessek h nekem ne fájjon
én teljes vörösen leszállok lassan Michiruról
mire föltápászkodtunk Inuék már lent vártak minket mert ktalálták hogy legyenek pihenőnapok minden falúban egyszer
(Michiru mesél)
- csak párokban menjünk senki se legyen egyedül mert úgy veszélyes fel ála csatangolni- mondja Inuyasha
- oké akkor megbeszéltük?- kérdi kagome
- -igen- egyeztünk bele
- de ki választ először?- kérdezem
hát...mivel te tetted fel a kérdést válassz te először- mondta vidáman
öhh...oké...öhm...Kaoru- mondtam fülig vörösen
és amint láttam egy kicsit Kaoru is elpirult
- Most válassz te Kagome- mondja mosolyogva Sango
oké...Shippo gyere - mondja félig nevetve
Inuyashának leesik az álla
- te jössz Miroku- mondja Kagome
- én csakis Sangoval- mondja majd odamegy és elkkezdi simogatni a fenekét Mire Sangot kirázza a hideg és lendületből felképeli Mirokut
miutánb a jelenetnek vége lett elindult mindenki kivéve szegény Inuyasha mert ő neki nem jutott pár... egy kicsit ssajnáltam de egyedül akartam maradni kaoru val mivel tegnap este megfogadtam h megmondom neki amit érzek
na mit csinájunk?- kérdeztem vidáman
hát....ami akarsz- mondta félénken Kaoru
- akkor gyere másszunk fel arra a fára biztos szép a kilátás onnan- mondtam vidáman
- de én nem tudok fára mászni- mondja szomorúan kaoru
- majd én segítek- mosolygtam
felmásztam a fára majd megfogtam a kezét és felhúztam a fára
ő leült a melllém ugyanarra az ágra és nekem dőlt ami nagyon jó érzés volt
ráadásul a táj is szép volt
- öhm...Kaoru szeretnék megmondani neked valamit
Kaoru félénk mosollyal rámnéz és azt kérdi:
- mit?
-én...-- nem merem megmondani de meg kell ......megmondom és kész-- szeretlek- és elpirulva vártam a választ
Kaoru egy kis ideig csak néz aztán halk hangon azt mondja:
- én is szeretlek téged- és nekem dől
(Kaoru mesél)
ahogy nekidőltem nem bírtam ki h ne öleljem át ezért lassan átöleltem őt és ő is engem nem barátságból hanem szerelemből
és lassan félénken ránéztem de nem mertem nyitva tartani a szemem ezért nagyon zavarba jöttem de még is megpróbáltam a szemébe nézni a félelemmel néztem szembe
és lassan elkezdtem felé közeledni
ő pedíg nagyon lassan megemelte az államat ami nekem szokatlan de még is kényelmes volt ...közben lassan közeledett felém
én kicsit tudatlanul megálltam a közeledéssel
de ő még mindíg csak közeledett
és lassan megtörtént ...
lassan ajkunk összeért és közben szorosan magához szorított ami nekem nagyon jó érzés volt
10 perc múlva...
(Michiru mesél)
éppen sétáltunk mindketten elmélyedve a gondolatainkban
azon gondolkozom h ha hazamegyünk akkor egy évig el leszünk választva és ha ez megtörténik meghalok
...nem....ha egyszer hazamegyünk nem engedem h elválasszanak minket
nem akarok hazamenni itt sokkal jobb minden otthonról semmi sem hiányzik
- nem tudom hogy eddig hogy lehettem ilyen vak hogy nem vettem észre milyen kedves és szeretnivaló vagy- mondtam
- én sem tudom....de az a lényeg h ez lett a vége- mondta mosolyogva Kaoru
majd visszaértünk a fogadóba... a töbiiek már rég ott voltak a szobáikban
- én bemegyek a inu-hoz egy időre beszélnem kell vele- mondtam mosolyogva
- oké én meg bemeek a lányokhoz- mondja vidámon és egy puszit nyom az arcomra
bementem a Inu hoz azzal az álmodozó képpel ami eddig is ott virítottt az arcomon
- milyen volt Kaoruval?- kérdezte Inuyasha
- nagyon jó- mondtam vidáman
- mit csináltatok?- kérdezte kiváncsi arccal
- hát...öhm...csókolóztunk- mondtam vér vörösen
- Mi?? szóval?- Inuyasha arcára széles mosoly ült ki- király- mondja
- akkor tleg jó napotok volt- mondta mosolyogva
ekközben a lányok szobájában
(Kaoru mesél)
nyitok be a szobába és sikeresen megint fejbetalálom a csajokat az ajtóval de ők csak nevettek h ez már a második eset
-nah mit csináltatok Michiruval -kérdi kicsit kuncogva Sango
-öhm... öhm -zavarba jövök
-Nah jó könnyítek rajtad Kaoru ...megvolt az első csókod?-kérdi mosolyogva Kagome
-öhm...hát igen
-KOMOLYAN...nah jó hallod Kagome mi idősebbek vagyunk de még is a legfiatalabbnak sikerül az első csók-nevetve mondja Sango Kagomének
-Öhm...igen- Kagome kicsit elpirul mivel már neki is megvolt az első csókja amit Inuyashától kapott
-jól van én asszem megyek a szobámba hulla vagyok
mire beértem a szobába Michiru már ott várt én elpirulva sétáltam az ágyamhoz és leültem a sarokba felhúzott lábakkal és félénk tekintettel
én csak nézek ki az ablakon h eltereljem a figyelmet arról h mennyire is pirulok
(Michiru mesél)
odamentem Kaoruhoz és leültem Kaoru mellé
- na..mennyit húztak ki belőled?- kérdeztem mosolyogva
-öhm.....- nagyon elvörösödött
- értem- mondtam vigyorogva - szóval a lényeget kihúzták
- igen- mondtam mosolyogva
- Inu azt mondta holnap továbbindulunk azzal a céllal h megkeressük a pajzs széttörésének módját- mondtam
- remek... megint egész napos séták- mondta Kaoru
- ne aggódj majd viszlek- mondtam mosolyogva
Kaoru elvörösödik
- egyébként még nem mondtam Inuyashánalk de csak Narakut kell megkeresnünk mert tudom h kell a Shikigamival leszedni a pajszot- moindtam
- szerintem neked is gyakorolnod kéne azt a Miko erőt vagy h hívjákot- mmondtam mosolyogva
- nem bírnám ki ha bajod esne- mondtam
- én sem ha neked- mondta
erre én szorosan átöleltem
ő viszonozta az ölelést
- feküdjünk le aludni szerintem jobb lesz ha pihenünk- mondtam
- szerintem is- mondta így hát lefeküdtünk mindketten az ágyunkba
és elaludtunk...
Vége(a résznek)